GUMI TARZAN
(részlet)
Ivan elhatározta, hogy megtanul kerékpározni.
Mivel neki nem volt kerékpárja, ezért a pincébõl felcipelte a nagymamája nagy, fekete nõi kerékpárját.
(Itt láthatjátok a kerékpárt.)
Ivan a kertajtóhoz támasztotta, és szemügyre vette.Vajon tudok-e majd kerekezni egy ilyen nagy kerékpáron?! - gondolta magában.
Ezután felmászott a kertajtóra, onnan meg átmászott a nagy fekete kerékpárra.
Hû! - mondta magában, és lenézett a földre. - Nagyon magas. Mindjárt szédülni kezdek.Így üldögélt ott fenn a magasban Ivan Olsen a fekete nõi kerékpáron, amikor hirtelen megjelent az egyik nagyfiú.
- Szia, te szerencsétlen Gumi Tarzan! - köszönt rá a nagyfiú. - Tulajdonképpen mit csinálsz te ott fenn?
- Biciklizek - mondta Ivan
- Hahaha! - Kacagott a nagyfiú. - Ezt nevezed te biciklizésnek? Hiszen egy helyben állsz, ember!
- Hát, csak azért állok, mert nem tudom elindítani – mondta Ivan.
- Te ostoba, te szerencsétlen! - csúfolta a nagyfiú. - Hát lépj rá a pedálokra, ember!
- Persze, tudom – motyogta Ivan.
- Hát akkor csináld! - bíztatta a nagyfiú.
- Világos. Csak az a baj, hogy nem érem el a pedálokat. Nagyon rövid a lábam – mondta Ivan.
A nagyfiú komótosan cigarettára gyújtott, s közben valamin törte a fejét.
- Figyelj csak, talán segíthetek neked, te Gumi Tarzan, hogy el tudj indulni - szólt vigyorogva.
Ezzel szó nélkül hatalmasat lökött a nagy fekete kerékpáron.
(Itt láthatjátok milyen nagyot.)
- Kö-kö-szönöm! - csukladozta Ivan Olsen, és végigszáguldott az utcán, erõsen belekapaszkodva a kormányba.
Egyre száguldott, lámpaoszlopok meg utcatáblák, autók meg kutyák maradtak el mögötte, és majdnem elütött egy idõs hölgyet, akin csak egy életmentõ félreugrás segített.
- Te huligán! - kiabálta utána az idõs hölgy, az esernyõjét rázva. - Te csavargó gazember, útonálló, gyilkos aszfaltbetyár...
- Igenis... - morogta Ivan, és továbbszáguldott.
(Így kiabál az idõs hölgy Ivan után.)
Hûha, fene nehéz dolog kerékpározni! - gondolta Ivan.
De aztán még nehezebb lett.
Ivan elõször a város rózsakertjén kerekezett át.
Nagyon szép hely volt a rózsakert. Ezt a táblákról is lehetett tudni amelyekkel tele volt az egész park.
"Gyerekeknek tilos a belépés!" - ez állt a táblákon.
Ivan Olsen a kert kellõs közepén száguldott keresztül, és letiporta a rózsákat.
- Hé, állj meg, te csirkefogó! - kiáltotta egy ember aki a rózsák között gereblyézett. - Mi képzelsz te tulajdonképpen?
És gereblyéjével együtt máris futni kezdett Ivan után.
- Te neveletlen kölyök! - kiáltozta, s közben a gereblyéjével hadonászott. - Nem tûnsz el innen rögtön!
- Megyek már - mondta Ivan, és kivágtázott a kertbõl egy keskeny, meredek utcába amely a városi kikötõ felé vezetett.
Rögtön észrevette, hogy lent, az utca végén egy hosszú stég vezet be a tengerbe. A stégen két horgász álldogált, hosszú horgászbottal a kezében.
A két horgász békésen álldogált a stégen, egykedvûen szívták a pipájukat, és éppen az idõjárásról beszélgettek, amikor a szágudó Ivan megjelent a közelükben.
- Vigyázat, mert jövök! - kiáltotta Ivan.
A két horgász teljesen megrémült, amikor észrevette az egyre gyorsabban közeledõ Ivant.
- Úristen, ez elgázol bennünket! Segítség! kezdtek el kétségbeesetten kiabálni.
Azzal eldobták horgászbotjukat, a pipát meg a kalapot, és fejest ugrottak a vízbe.
(Itt láthatjátok, hogyan.)
Ivan Olsen pedig ide-oda imbolyogva megjelent a stégen.- Ah, - sóhajtotta - most biztosan belefulladok a vízbe.
És mint a nyíl, úgy repült bele a tengerbe a nagy fekete kerékpárral együtt.
- Placcs! - mondta a szerencsétlen kerékpár.
- Blub-blub-blub! - mondta Ivan Olsen.
De nem fulladt bele.
Mert az egyik ember a horgászbotjával kihalászta, és Ivan ott lógott a horog végén.
Csak úgy csöpögött belõle a víz.
- Csöpp-csöpp-csöpp...
- Nézd csak - figyelmeztette a horgász, és a stégen egy tábla elé tartotta Ivant. - Nem tudsz olvasni, ostoba kölyök?
- Nem - mondta Ivan.
(Itt tartják Ivan Olsent a tábla elõtt.)
- Hát akkor majd én elolvasom neked - mondta a horgász - Itt az áll, hogy "Tilos kerékpározni a stégen!"- Még ilyet! - csodálkozott Ivan.
- Hát igen! - szólt a másik horgász, és kimászott a stégre. - Manapság a gyerekek nem tanulnak meg olvasni. Az iskolában semmi mással nem foglalkoznak, csak a játékkal.
Az elsõ horgász letette Ivant a stégre.
- Nem neked való a kerékpározás! - mondta Ivannak. - nem gondolod, hogy okosabb dologgal kellene foglalkoznod?
- De igen. Azt hiszem, az jobb lenne - tûnõdött el Ivan.
